Kedden (igen, lassan egy hete lógok ezzel), amíg az Apuka aludt, és a gyerkőcök oviban voltak, volt pár magányos órám, a nap is sütött éppen, és hirtelen ötlettől vezérelve megcéloztam a Market Streetet, ahol bolt boltot ér.
Az volt az alapcél, hogy szerzek egy kalapot vagy egy kapucnis pulcsit a hajtönkretevő időjárási jelenségek ellen, úgyhogy be is mentem az első boltba, ahol ruhák voltak a kirakatban, és nem tűnt méregdrága butiknak. Ott pedig az történt, hogy bár nem találtam se kalapot, se pulcsit, végigtapogattam egy csomó helyes ajándéktárgyat, aztán eljutottam leghátra, ahol egy nagy használtkönyves polc jött szembe. Nem hagytam, hogy elragadjon a bőség zavara, végül csak a P.S. I Love You-t és a High Fidelityt hoztam el, összesen nem egészen 3 fontért, amit csak azért mondok el, mert szerintem döbbenetesen jó ár két jó állapotú könyvért. A pénztáros néni pedig közölte, miközben a visszajárót számolta, hogy a High Fidelityt már olvasta, nagyon jó könyv, ajánlja Hornbytól a Fever Pitchet is.
Ez után bementem a piacra, mert emlékeztem, hogy ott láttam helyi képeslapokat, jól bevásároltam belőlük, ott is megnéztem egy ruhást, se kalap, se pulóver, de egy övet sikerült szereznem az otthon hagyott helyett potom 50 pennyért.
Meglátogattam még pár ruhást, se kalap, se pulóver nem volt olyan vagy akkora, amilyen és amekkora nekem kellene, viszont újabb könyvesboltra, pontosabban antikváriumra bukkantam, ami azzal a lendülettel el is nyerte a kedvenc bolt címét. A bevételt jótékonyságra fordítják, az alkalmazottak is ingyen dolgoznak, és a kínálatuk... hát, csak wow. A fél boltot haza tudtam volna hozni, de meggyőztem magam, hogy ennyire nem kell hörcsögnek lenni, két hét után még nem fogok könyvéhségben elpusztulni, úgyhogy itt is két szépség jött velem, a Nicholas Nickleby, mert Dickenst nem lehet kihagyni, meg egy gyönyörűszép felnőttborítós Harry Potter 6.
Az volt az alapcél, hogy szerzek egy kalapot vagy egy kapucnis pulcsit a hajtönkretevő időjárási jelenségek ellen, úgyhogy be is mentem az első boltba, ahol ruhák voltak a kirakatban, és nem tűnt méregdrága butiknak. Ott pedig az történt, hogy bár nem találtam se kalapot, se pulcsit, végigtapogattam egy csomó helyes ajándéktárgyat, aztán eljutottam leghátra, ahol egy nagy használtkönyves polc jött szembe. Nem hagytam, hogy elragadjon a bőség zavara, végül csak a P.S. I Love You-t és a High Fidelityt hoztam el, összesen nem egészen 3 fontért, amit csak azért mondok el, mert szerintem döbbenetesen jó ár két jó állapotú könyvért. A pénztáros néni pedig közölte, miközben a visszajárót számolta, hogy a High Fidelityt már olvasta, nagyon jó könyv, ajánlja Hornbytól a Fever Pitchet is.
Ez után bementem a piacra, mert emlékeztem, hogy ott láttam helyi képeslapokat, jól bevásároltam belőlük, ott is megnéztem egy ruhást, se kalap, se pulóver, de egy övet sikerült szereznem az otthon hagyott helyett potom 50 pennyért.
Meglátogattam még pár ruhást, se kalap, se pulóver nem volt olyan vagy akkora, amilyen és amekkora nekem kellene, viszont újabb könyvesboltra, pontosabban antikváriumra bukkantam, ami azzal a lendülettel el is nyerte a kedvenc bolt címét. A bevételt jótékonyságra fordítják, az alkalmazottak is ingyen dolgoznak, és a kínálatuk... hát, csak wow. A fél boltot haza tudtam volna hozni, de meggyőztem magam, hogy ennyire nem kell hörcsögnek lenni, két hét után még nem fogok könyvéhségben elpusztulni, úgyhogy itt is két szépség jött velem, a Nicholas Nickleby, mert Dickenst nem lehet kihagyni, meg egy gyönyörűszép felnőttborítós Harry Potter 6.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése