Forgószél

Mire észbe kaptam, vége lett a fősulinak. Kezdődött a Végzős Bállal, amin megdöbbentő módon nyitótáncoltam is, meg a flashmobban is benne voltam, lehet keresgélni:

A kánkánba már nem ártottam bele magam, de a teljesség kedvéért arról is itt a videó:

Aztán jött a számomra kissé szűkre méretezett vizsgaidőszak - egy hetem volt letudni mindent, hogy elmaradás nélkül mehessek Korfura, és elfogadják a gyakorlatomat. Oké, két vizsga nem olyan sok, csináltam már többet is máskor, de az élelmezésre önmagában is éppen hogy elég lett volna az egy hét, így meg végképp, megérthet bárki, aki kicsit is ismeri a mi Miki bácsinkat. Akit egyébként imádok, és nála írom a szakdogámat, de hajnali háromkor kalóriákat számolgatva nem volt őszinte a mosolyom.

De sebaj, vége lett, hipiszupi ötösöket kaptam, péntek este már aludtam is. Szombaton aztán kiköltöztem a koliból, ezúttal, úgy tűnik, végleg, és szerdán megyek is tovább Korfura, és kezdődhet az új kaland...

Élőben jelentkezem az ÁÉV-ből...

...merthogy idén ide költöztettek a Studi helyett. Volt némi macera a jelentkezésem körül, a részletekkel nem untatnám az úri közönséget, a lényeg, hogy most itt vagyok, egyelőre mint kissé tájidegen elem, de már szokom (mondom nagyképűen a második itt töltött nap estéjén, de hát tudjuk, könnyen alkalmazkodom). A dolog vicces része, hogy bár már-már "büntetésből" kerültem ide, a szebbik koliban lakom, plusz Jekával, szóval semmi okom panaszkodni, meg visszavágyódni. Nem mellesleg: "Mögötte menő felesége azonban hátratekintett, és sóbálvánnyá lett." (1Móz 19,26)

A mai nagy kalandot az jelentette, hogy leműtöttem Margit (nevezetű laptopom) alját, és kitakarítottam a ventillátort, mert már olyan hangokat hallatott, mintha a mezőgazdasági tanszéken dolgozna gyakorló traktorként. Most már épp csak dorombol, mint egy kiscica, igazán jó munkát végeztem a kínai svájcibicska-hamisítványommal meg Jeka két fültisztítójával...