Bloglovin'

...követni és követve lenni ;)

Follow my blog with Bloglovin

Színes hétköznapok

Idéntől megvidámodik a blog. Az ötlet, bár korábban nekem is volt már hasonló - akkor kudarcba fulladt - kísérletem, Dorqától származik:

"A terv nagyon egyszerű: minden nap írni egy bejegyzést az adott napról, méghozzá arról, mi tette emlékezetessé, mitől volt más, mi volt benne értékes, minek örültem, milyen új vagy érdekes dolgot láttam vagy hallottam. Ez lehet bármi: egy esemény, egy sor az éppen olvasott könyvből, egy villamoson látott jelenet, egy váratlan segítő gesztus. A lényeg, hogy ezzel szeretném bebizonyítani magamnak és  – mivel a blog publikus – másoknak is, hogy márpedig szürke, egyforma hétköznapok nincsenek!  Minden nap történik velünk valami, ha nem is egy nagy kaland, de egy-egy kis apróság, ami mellett sokszor észrevétlenül elmegyünk, vagy csak egy röpke pillanatra jegyezzük meg, és mire vége a napnak, már nem is emlékszünk rá. Ha pedig tényleg nem történik semmi, akkor viszont tudatosan tehetünk róla, hogy emlékezetessé tegyük a napot, és mivel a legapróbb dolog is számít, nem is kell hozzá olyan sok fantázia. A szabály az, hogy akkor is írni kell, ha éppen egy rossz napon  vagyok túl, mert szeretnék valami pozitívumot találni még akkor is, amikor úgy érzem, gyülekeznek a viharfelhők."

Mostanában kicsit sok mindent csinálok egyszerre, és ettől időnként kicsit feszült vagyok, és hajlamos vagyok morcosan begubózni, remélem, ez majd segít, hogy ne felejtsem el, hogy alapjáraton nagyon is optimista vagyok. Plusz halványan abban is reménykedem, hogy azokat is jobb kedvre deríthetem, akik idetévednek. És akkor most az első két nap :)

Január 1.
A társaság tette a napot olyan jóvá, itt voltak Jekáék, meg itt volt még Lujó is, és úgy általában elég jó hangulatban telt a nap, ha nem is volt minden tökéletesen kerek - de a tökéletlenségek nem tartoznak ebbe a rovatba, úgyhogy hagyjuk őket.

 Január 2.
 Írtam egy bő oldalt a szakdogához, ami már önmagában is öröm, mert egy oldal is haladás ha nem is nagy. Hogy nemsulisat is mondjak, Kiscsillag-hugival nekiálltunk kirakózni, jó zenéket hallgattunk, hülyeségeket beszéltünk, ez lett az új tanulásszüneti elfoglaltságunk. Ezzel a képpel küzdünk éppen, ezer apró, csipkével és gyöngyökkel telerajzolt darabkából:

És egy kis zene, Kate Voegele, mert ma jöttünk rá, hogy régen hallgattuk, és hiányzott.

Hahó...

...van még itt valaki, vagy már senkit sem érdeklek, mióta eltűntem?

Kissé zűrös félév volt, azt kell mondjam, a vendéglátósokat nem kímélik, de hát ez nyilván nem kifogás, hagyjuk is. Ami lényeges, hogy azóta már van egy bizniszinglis nyelvvizsgám, és a fősulis vizsgáim is mind megvannak. Mind a kettő, na, a teljes őszinteség kedvéért. Aztán volt egy olyan is, hogy az Ulpius novellapályázatán engem is kiválasztottak, de mióta visszaküldtem a szerződést, hírüket se hallottam, de hát majdcsak előkerülnek. Vagy nem. Meg volt egy karmesterváltás a zenekarban, de erről meg máshonnan is értesülhetett az, akit érdekel, de nem tartozik a közvetlen környezetemhez.

Most épp hevesen keresem az ideális szakdogatémát, ha valakinek eszébe jut valami, ne habozzon, tudassa velem is. Kivéve, ha az illető történetesen szintén vendéglátós, és neki is szüksége van egy témára. Meg Anyuval kitaláltuk, hogy elindítjuk a Betűtészta című gasztoblogot, ami azért vicces elgondolás, mert ő még sose blogolt, én meg tudjátok, milyen rendszeresen írkálok. De hát majd ez is lesz valahogy.

Zenélgessünk is kicsit, hanyadik nap is jön? (Igen, tudom, hogy tavaly nyár óta küzdök ezzel a 30 napos nyavalyával)

Day 23 - A song that you want to play at your wedding: Kamelot - Anthem

Tudom én, hogy állítólag a fiának írta, de szerintem nagyon is illik ide. Mégse választhatja mindenki a November Raint...

Blogmarketing Tomori-módra és egyéb nyalánkságok

"Osztottam, szoroztam, összeadtam, kivontam, továbbá állásfoglalásra kértem Athost és Porthost, és mindezek után úgy döntöttem, hajlandó vagyok fontolóra venni a T. Olvasóközönség egyes tagjainak óhaját, és idővel esetleg mesélek majd a nemi életem érdekesebb történéseiről. Athos azt mondta, hogy a zűrös múlttal való szembenézés segíthet a zűrmentes jövő megalapozásában, Porthos pedig jónak látta ehhez hozzáfűzni, hogy a téma, főleg ha nem takarékoskodom bizonyos kifejezésekkel, jótékonyan befolyásolhatja a blogom látogatottságát, márpedig a cél éppen az, hogy minél több olvasóm legyen, és ezáltal minél több reflexióban legyen részem. (Az említett célt szem előtt tartva ezennel le is írom, mielőtt elfelejteném, hogy Porthos konkrétan a "szopni", "baszni", "kúrni", valamint a "szopás", "baszás", "kúrás" szavak minél gyakoribb használatára biztatott.)"

"...külön szeretettel köszöntöm mindazon olvasóimat, akik a "nemi betegség" keresőkifejezéssel találtak ide."

Nyugalom, eszem ágában sincs bővebben kifejteni a témát, pláne nem saját magamról szólva. A két idézet Tomori Gábor Nevezz Lucifernek című (pofátlanul jó) könyvéből való, és azért gépeltem be, hogy lássam, hatnak-e a Porthos által hatásosnak gondolt keresőszavak és -kifejezések. Szóval az idézgetés csak egy kísérlet, most pedig várok, nő-e az oldalmegjelenítések száma, és felbukkannak-e a szavak a statisztikában.

Őrült tudós kikapcs.

Lesz egyébként megint olvasós bejegyzés is, ezen a héten sem marad el, ám eddig mindenféle teendők akadályoztak a megírásában. Hol Szegeden voltam látogatóban Mano és Buffy albijában, ezt egybekötve egy molytalival (ahol Manón kívül Dün és Tataijucc volt jelen), hol Jekával és uracskájával catanoztam, hol sütit gyártottam a nagymamámmal ipari mennyiségben Pepe-nagybátyám lagzijára, hol nevezett nagybácsi menyasszonyának leánybúcsúján szürcsölgettem a mojitót... szóval, kifogásom van bőven. A lényeg, hogy lesz bejegyzés, komolyan. És előbb utóbb a Kritikára is megírom az Anna Kareninásat, ha lesz hozzá lelki erőm, és ha Mano megígéri, hogy az általam írtak ellenére is el fogja olvasni.

30 Day Song Challenge Day 5

30 Day Song Challenge Day 5 - A song that reminds you of somebody - Felhúztuk a dicsőséges árjalobogót (Amerikai História X)

Kedves szomszédunk, Ottó szerette harsogni ezt a kedves kis dalt a Student kollégium sokat látott folyosóin, amikor már nem szomjazott. Ne sírjatok, nektek csak egyszer kell meghallgatni, lehet halkan is, és valószínűleg nem erre fogtok ébredni valamikor hajnalban :D

Na ugye, nem is volt olyan rossz. ;)

Hétfőn kezdődik az Olvasás 7 Hete, amit Andiamo moly és blogger hirdetett meg, úgyhogy hét héten keresztül lesz sok szép könyves bejegyzés. Jó móka lesz, és még nem késő csatlakozni, ha valakinek kedve támad, megteheti molyon vagy facebookon is.