2012. szeptember 20., csütörtök

Kanoni

Hétfőn-kedden én voltam az egyetlen gyakornok a konyhán, előfordul ilyesmi, mióta ketten hazamentek. Nem kibírhatatlan amúgy a dolog, mert már alig 300-an vannak a hotelben, de Spiro kellemesen le tudja fárasztani embert, márpedig mind a két napot vele töltöttem. Mivel teljesen lestrapáltnak éreztem magam, és a lábam is le akart szakadni, logikus lett volna, hogy itthon maradok, délig alszom, aztán feltett lábbal olvasom Madici Katalin vallomásait (ne adj' Isten, blogbejegyzéseket pótlok). Erre mit tettem én? Felkeltem korán, hogy találkozzam Jekával és Zolival, és elmenjünk Kanoniba. És nem bántam meg, merthogy Kanoni előkelő helyet foglal el képzeletbeli, "A világ legszebb helyei" című toplistámon. Szépsége mindössze abból ered, hogy bármerre nézünk, ott a tenger, ami itt valahogy még szebb és még végtelenebbnek tűnik, mint máshol. Ilyen helyeket látva szoktam rádöbbenni, hogy bár hiányoznak az otthoni emberek, hiányzik továbbá a magyar konyha, egy normális saját konyha, az ágyam, a könyvtáram, a mosógép és a gyors internet, félig meg fog szakadni a szívem, amikor majd október 6-án hazamegyek. Mondtam én már az elején, hogy szerelmes vagyok Korfuba - nos, ez azóta sem múlt el.



Ha már ott voltunk, egyértelmű, hogy áthajóztunk az Egér-szigetre is. Maga a hajóút sajnos egész rövidke, sokkal rövidebb, mint mondjuk Vidosra, de hát mit csináljunk, ha ilyen kicsi a távolság?
A szigeten egy takaros kis templom az egyetlen látnivaló - a kilátáson kívül. Jeka úgy fogalmazott, hogy olyan, mintha a világ végén állnánk, és innen már csak leesni lehetne.




Lelkes turistákként nem elégedtünk meg ennyivel, Kanoni történelmi emlékeit is látni akartuk, és becsületesen le is gyalogoltunk egy fél maratont (a lábfájásom szerint legalábbis annyit), hogy lássunk még néhány ősrégi templomot, egy őrtornyot és egy római fürdőt. Az Artemisz-templom okozott némi csalódást, arra számítottunk, több maradt belőle, mint néhány kő, ami éppen csak az egykori épület körvonalait jelzi.

Kolostor. Máig laknak benne, és olyan kis barátságos, hogy szinte kedvem támadt oda költözni.
Szent Theodor templom
Az Artemisz-templom... vagyis ami maradt belőle
Előbb vártorony, később Szűz Máriának szentelt templom, ma leginkább rom
Valahavolt templom
Római fürdő, úgy tűnik, még feltárás alatt

1 megjegyzés:

Unknown írta...

Nos a sziget még alkalmas egy zombitámadás kivédésére feltéve ha elegendő mennyiségű szigetelőszalaggal rendelkezel.