Színes hétköznapok 9.

Basszuuus, nem emlékeztem, hogy ennyire régen nem írtam - most aztán nagyon ügyesnek kell lennem, hogy össze tudjam szedni :P

Február 5., kedd

A molyos aktivitásomat visszanézve arra jutottam, hogy a keddem szóra érdemes pontja ez az idézet volt Az időutazó feleségéből:

"The compelling thing about making art – or making anything, I suppose – is the moment when the vaporous, insubstantial idea becomes a solid there, a thing, a substance in a world of substances. Circe, Nimbue, Artemis, Athena, all the old sorceresses: they must have known the feeling asthey transformed mere men into fabulous creatures, stole the secrets of magicians, disposed armies: ah, look, there it is, the new thing. Call it a swine, a war, a laurel tree. Call it art."

Angolul másoltam be először, mert úgy olvasom a könyvet, de megtaláltam magyarul is, ismét csak hála a molynak:

"A művészetben – vagy bárminek a megalkotásában, azt hiszem – az a magával ragadó pillanat, amikor az illékony, anyagtalan ötletből kézzelfogható ott lesz, tárgy, szubsztancia a szubsztanciák világában. Kirké, Nimue, Artemisz, Athéné, az összes ősi varázslónő: ismerniük kellett az érzést, amikor a férfiakat mesebeli lényekké változtatták, ellopták a varázslók titkait, hadseregeket vezényeltek: jaj, nézzétek, itt van, az új dolog. Nevezzük disznónak, háborúnak, babérfának. Nevezzük művészetnek."

Ezen kívül megtanultam, miközben egy ábra tartalmát fordítottam a szakdogámhoz, hogy létezik olyan, hogy érzékspecifikus telítettség, bár ha azt akarom, hogy más is értse, azt is mondhatnám helyette, hogy az ember mindenféle kaját képes megunni, ha túl sokáig azt kell ennie. (és közben összevesztem a worddel, mert ratyi az ábraszerkesztőkéje)

Február 6., szerda

Próba előtt gyorsan-frissen megtanultam transzponálni, és kiderült, hogy egész ügyes vagyok benne, feltéve persze, hogy közben nem kell undok rotmusokkal küzdenem :P

Február 7., csütörtök

Szakácssuli, vendéglátó gazdasági ismeretek. Életem azon pontja, ahol mindig okosnak érzem magam, különösen, amikor én már végeztem a feladattal, miközben mindenki az első részeredménynél tart. Tancinéni azzal nyomta a kezembe a krétát, hogy "írja fel, addig sem unatkozik". Azért lassan főzhetnénk is valamit, hadd tanuljak valami újat.

Február 8., péntek

Nagyjából elkészültem a szakdogám szakirodalmi részével, másnap már csak az irodalomjegyzéket kellett összeszednem, meg elvégezni az utolsó simításokat, plusz megvárni, hogy valaki segítsen a hülye ábrával.

Február 9., szombat

A Twist Olivét Nancyjévé változtam egy könyvtári farsangi muri kedvéért. Jó sokáig nem találták ki, ki vagyok :) És a móka mellett nyertem egy fürdőbelépőt, úgyhogy majd lemoshatom magamról Whitechapel mocskát. (a fénykép Ragnykahntól származik)

Nancy és a fürdőbelépő

Február 10., vasárnap

Vérre menő UNO-parti. Folyton vesztettem, de azért jó móka volt.

Színes hétköznapok 8.

Zenés kisszínes összeállítás következik :)

A tegnapi napot A nyomorultak tette széppé, mert el sem tudok képzelni királyabbat, mint azt, ahogy Hugh Jackman és Russel Crowe küzd egymással, és közben mindketten énekelnek. A többi szereplőről nem is beszélve - komolyan mondom, ez a film még jobb lett, mint amire számítottam...

Ezen kívül kaptam plusz egy éjszakányi Lujót, köszike, MÁV ;)

A mai zeneélmény a Carmina Burana, amit azért kezdtem el hallgatni, mert Henry dúdolta Az időutazó feleségében, miközben vacsorát főzött Clare-nek.

Színes hétköznapok 7.

Kétségkívül az a legszebb a mai napban, hogy mindent kipakoltunk, és rend van, ebben a szobában legalábbis :P

Színes hétköznapok 6.

A mai kisszínesbe foglalandó legnagyobb öröm, hogy bekötötték a netet az új helyre, úgyhogy megint van kisszínes rovat. Végre tudok rendesen molyolni, e-mailezni, és a postcrossingos önmagamat is újra aktiváltam, persze új címmel. Nem is tudtam, mennyire netfüggő vagyok, amíg elvonóra nem kerültem :P

Bocsika

Szóval, az úgy volt, hogy eszem ágában sem volt megszegni a kisszínes fogadalmamat, de közbejött egy költözés (igen, megint), és nemigen jutottam nethez, meg hát bevallom, energiám se nagyon volt írogatni. Mostantól viszont visszatérek, komolyan, bár a kihagyott idő kisszíneseivel nem tudok elszámolni...

Színes hétköznapok 5.

Január 10.

A szakácssuliban összeismerkedtem egy Dalma nevű leányzóval, úgyhogy most már nem ültem olyan kukán, mint az első alkalommal - tudom, a kapcsolatok kezdeményezését még gyakorolnom kell, de mindegy :P És a vonatom sem késett, és a metró sem gyulladt ki :)

Január 11.

Lujó elvitt ebédelni egy Royal nevű helyre, ahol aztán degeszre ettük magunkat, és szerintem őrületbe kergettem szegényt a vendéglátósmegjegyzéseimmel :P Pedig tényleg jó kis hely volt, olyan egy-óra-alatt-annyit-eszel-amennyit-akarsz-féle, és finom is volt minden, amire volt gyomorkapacitásom (bár a mandarinos csokikockát nem nagyon rakták tele mandarinnal, és nem szeretem a művirágokat).

Január 12.

Sok-sok kedves-aranyos ember köszöntött fel, merthogy szülinapom van, és az volt a legjobb az egészben, hogy idén lemorzsolódtak azok, akik az utcán nem köszönnek. Úgyhogy mindenkinek örültem, és itt is köszönöm mindenkinek, aki gondolt rám :) (Külön mókás volt Spiro magyar köszöntője :))

Színes hétköznapok 4.

Január 8.

Megérkezett két könyv, amit a molyboltból rendeltem, de csak Jamie Oliverrel ismerkedhettem, a Soseholt eldugta a húgom, hogy azt csak a szülinapomon kapom meg :)

Január 9.

Jobban tudok németül, mint gondoltam, már ami az olvasott szöveget illeti. Ezen kívül jól sült el a "currys-mézes csirkecomb" fedőnévre hallgató kísérlet, és átmentem a profession.hu anyanyelvi szintű angol tesztjén.
Utólag hozzáfűzve: most jut eszembe, azt is ide akartam írni, hogy a kedvesaranyos hangszerész bácsi megjavította a kürtömet :)