A máskor már emlegetett Alpha kurzus folytatódik - csak nem kurzusként, és valószínűleg nagyobb létszámmal, Holywell Life Pastorate néven. Ennek nyitásaként múlt vasárnapra a "főkolompos" Stephen és felesége, Stella barbecue-ra hívott minden régi és új résztvevőt, hogy kicsit megismerkedjünk, és nem mellesleg eltöltsünk együtt egy kellemes délutánt. A finomabbnál finomabb husikat és salátákat ők biztosították, annyit kértek, hogy a desszertet és az italt hordjuk össze. Nyilván nem bírtam magammal, és valami jó magyar sütit akartam vinni, ami azt eredményezte, hogy jó sokáig töprengtem, mi az, amit az itteni alapanyagokból is el tudok készíteni. A túrós dolgok eleve kiestek, pedig nagy kedvencem a Rákóczi túrós, és egy Dobos tortába se nagyon mertem belevágni - már nem félek a karamelltől, az égési sérüléseim is szépen meggyógyultak a vizsga óta, attól viszont annál inkább tartottam, hogy ronda lesz, elvégre még sosem sütöttem olyat, ha pedig ronda lesz, hogy vágok fel vele? A hosszas agyalás után végül a somlói galuska mellett döntöttem, és nagyon jó döntésnek bizonyult, alig maradt belőle (pedig nem kis adagot vittem), és többen még a csütörtöki templomi összejövetelen is dicsérték.
A gasztrós vonalat félretéve is nagyon jól sikerült a nap, ott voltak sokan a régebbi ismerősök közül is, és megismertem újakat is, például Sarah-t, aki nemrég költözött ide Hongkongból, hogy a fiaival legyen az utolsó középiskolai évükben. A fiúk eddig bentlakásosok voltak, úgyhogy most érdekes lehet nekik anyuval lakni :) A régebbiek közül pedig muszáj megemlítenem Shane-t, akiről eddig nem volt szó a blogon, pedig megérdemelné - Wolfram-szindrómás, emiatt vak, alig hall és súlyosan cukorbeteg, viszont nemrég ejtőernyőzött egyet, hogy gyűjtsön az alapítványnak, ami a hozzá hasonlókat támogatja. Ha ez így nem hangzik elég rémisztően, képzeljük még hozzá, hogy odafenn nem lehetett rajta a hallókészüléke, úgyhogy gyakorlatilag teljesen vakon és süketen csinálta végig, csak érintésekkel kommunikálva azzal, akivel együtt ugrott.
Még az időjárással is szerencsénk volt, az egész hetes november után megint nyár vége lett, végig sütött a nap, és a szél is csak úgy játékból fújdogált egy kicsit. Jobb nyárvégi összejövetelt álmodni sem igen lehetett volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése