2011. szeptember 29., csütörtök

Karinthy Frigyes: Költő és kritikus

Kiskáté irodalombarátok és irodalomtörténet-írók számára

Mi a költő?
A költő olyan ember, aki mások gyönyörködtetésére és okulására verseket ír.

Miért ír verseket a költő?
Mivel érzékeny lelkének húrjait nagymértékben megrezegteti az élet, s érzelmeinek kénytelen kifejezést adni.

Mi rezegteti leginkább a költő lelkét?
A költő lelkét leginkább a fájdalom rezegteti.

Miért nem boldog a költő?
Mivel nincsen része azokban a földi javakban, melyeknek birtokában boldog lehetne.

Miért hiányoznak e földi javak a költő életéből?
Mivel a költő nem földi javak gyűjtésére szenteli életét, hanem érzelmeinek versben való kifejezésére.

Ha földi javak gyűjtésére szentelné életét a költő, mi lenne?
Akkor nem lenne költő, hanem vezérigazgató vagy földbirtokos.

Írna-e akkor verseket a költő?
A költő akkor nem írna verseket.

Tehát akkor mi a költészet?
A költészet a költő afölött érzett fájdalmának kifejezése, hogy ő miért nem vezérigazgató.

Mit szólna ehhez eredetileg a vezérigazgató?
Eredetileg erről a vezérigazgató azt mondaná, hogy hát persze.

Mi az, hogy hát persze?
Hogy hát persze, igaza van a költőnek, bizony neki jobb dolga van.

Sajnálná a vezérigazgató a költőt, hogy ilyen boldogtalan?
Sajnálná, sajnálná, de hát mit csináljon. Legfeljebb az ajánlaná, hogy hagyja abba a panaszt, és lépjen be hozzá: talán ő is viszi valamire.

De mit tesz a kritikus?
A kritikus azt teszi, hogy elolvassa a költő versét és méltatja.

Hogy méltatja a kritikus a költő versét?
Úgy, hogy felfedezi és kimutatja róla, hogy a versek gyönyörűségek, és a költő nagy.

Miért tartja szépnek a kritikus a költő verseit?
Mert gyönyörűen fejezik ki a költő fájdalmát.

És miért nagy a költő?
Mert nagyon fájt neki, hogy olyan boldogtalan.

Tehát mi tetszik a kritikusnak?
A kritikusnak az tetszik, hogy a költő boldogtalan.

Tehát mit ajánl a kritikus a költőnek?
A kritikus a költőnek azt ajánlja, hogy legyen minél boldogtalanabb.

És mit ajánl a kritikus a vezérigazgatónak?
A kritikus a vezérigazgatónak azt ajánlja, hogy tisztelje a költőt és a költő fájdalmát.

Mit tesz erre a vezérigazgató?
A vezérigazgató kijelenti, hogy tiszteli, és nem tesz neki többé olyan tiszteletlen ajánlatot, hogy lépjen be hozzá, és műveljen valamit.

Tehát ki az oka mindennek?
Mindennek a kritikus az oka.

2011. szeptember 19., hétfő

30 Day Song Challenge Day 22

Day 22 - A song that you listen to when you're sad: Avril Lavigne - Nobody's Home
A pár bejegyzéssel ezelőtt idézgetett korszakból maradt meg, úgyis mondhatnánk, akkoriban ez jellemzett legjobban. Azóta is erre fáj a szívem, ha éppen fáj - bár örömmel jelentem, egész jó fájdalomcsillapítókat fedeztem fel az elmúlt 1-2 évben.


2011. szeptember 18., vasárnap

Gyakorló feladat vendéglátósoknak

A szolnoki Vak Egér söröző Grand Opening partyján 10 Ft lesz az 1/1-es boros cola. Milyen áron kell beszerezniük az alapanyagokat, ha 180%-s italhaszonkulccsal dolgoznak? Mely termékek tartoznak ebbe az árkategóriába?

2011. szeptember 16., péntek

Múltidézés

"Kezem sokszor falba vertem, mégis, most is, kísért szellem."
Stephen King: Az

Ez a mondat juttatta eszembe azt az időszakot, amikor néha a fallal boxoltam kínomban-dühömben. Most, hogy hazajöttem, előszedtem azt a naplómat, amelyik emlékeim szerint a mélypont mélypontjáról való, és, csodák csodájára, véletlenül vagy nem, épp nem sokkal a legcsúnyább falbunyó előtt sikerült kinyitnom. Akkor dudor nőtt a jobb kezem gyűrűs és kisujja között, és a fél kezem bekékült, írni is alig tudtam, márpedig a grafománia akkoriban még jellemzőbb volt rám, mint most.
Félelmetes olvasni annak a lánynak a gondolatait, aki akkor voltam. Nagyon közel állt hozzá, hogy elszúrja az életem, szerencse, hogy még akkor is kapaszkodott valamibe, néha maga sem tudta, mibe. Igen, tudom, az is én voltam, mégis nehéz E/1-ben írni róla, annyira más lettem azóta. A most olvasott napló óta 3 év telt el, a változáshoz még kevesebb idő kellett. És pontosan tudom, mikor döbbentem rá, hogy nézzenek oda, megint szeretem az életem.

Végül itt egy kis zene, pár szám azok közül, amiket akkor hallgattam, és amik a nagy kedvenceim voltak, mert úgy éreztem, rólam szólnak.






2011. szeptember 13., kedd

Czeizel-féle okosságok

Nem szeretem az EU-t, de néha akadnak pályázataik, amikért oda vagyok meg vissza - mint amiből a könyvtár hív meg ide mindenféle embereket előadni-beszélgetni. Tavaly volt itt Gerlóczy, Tvrtko meg Frei Tamás, most meg Czeizel Endre, aki nem kevés okosságot "hordott össze". Tudtátok például, hogy az emberbabák gyakorlatilag koraszülötten jönnek világra, mert másképp képtelenség lenne megszülni őket? És hogy a fiúk az anyjuktól öröklik az értelmi képességeiket? És hogy a kis (akkoriban még nem Nobel-díjas, csak okos) Wigner Jenő három hónapig depressziós volt, miután a matektanára közölte vele, hogy van egy jobb matekos az iskolában - név szerint a Neumann Jancsi?
Persze az összes elmélkedését nem fogom tudni leírni, csak ezt a pár infót, ami gyorsan eszembe jutott, de remélem, azért ennyiből is látszik, hogy érdemes volt meghallgatni. 76 éves létére lelkesebben és energikusabban ad elő, mint némelyik fiatalka tanárunk, és naggyon jó a humora, jókat vihorásztunk rajta. (Meg hát pszichológus-jelölt, bioszfaktos koromban a genetika volt a kedvencem.)
Több ilyen előadót Szolnokra, könyörgöm.

2011. szeptember 11., vasárnap

30 Day Song Challenge Day 21

Day 21 - A song that you listen to when you’re happy: Kontor Tamás - Most jó
Először valami Kowalskyt akartam választani, de változatosságot fogadtam (amennyire lehet), úgyhogy legyen inkább ez. Kicsit sajnálom, hogy Kontor T. úgy elfelejtődött, csíptem Megasztár-korában...



2011. szeptember 9., péntek

30 Day Song Challenge Day 20

Day 20 - A song that you listen to when you’re angry: Dream Evil - In Flames You Burn
Senkit ne tévesszen meg a szépséges kezdés, a 37. másodpercben már el is kezdődik a mérges rész, és onnan csak egyre mérgesebb lesz ;)


2011. szeptember 5., hétfő

Élőben jelentkezem az ÁÉV-ből...

...merthogy idén ide költöztettek a Studi helyett. Volt némi macera a jelentkezésem körül, a részletekkel nem untatnám az úri közönséget, a lényeg, hogy most itt vagyok, egyelőre mint kissé tájidegen elem, de már szokom (mondom nagyképűen a második itt töltött nap estéjén, de hát tudjuk, könnyen alkalmazkodom). A dolog vicces része, hogy bár már-már "büntetésből" kerültem ide, a szebbik koliban lakom, plusz Jekával, szóval semmi okom panaszkodni, meg visszavágyódni. Nem mellesleg: "Mögötte menő felesége azonban hátratekintett, és sóbálvánnyá lett." (1Móz 19,26)

A mai nagy kalandot az jelentette, hogy leműtöttem Margit (nevezetű laptopom) alját, és kitakarítottam a ventillátort, mert már olyan hangokat hallatott, mintha a mezőgazdasági tanszéken dolgozna gyakorló traktorként. Most már épp csak dorombol, mint egy kiscica, igazán jó munkát végeztem a kínai svájcibicska-hamisítványommal meg Jeka két fültisztítójával...

2011. szeptember 3., szombat

30 Day Song Challenge Day 19

Day 19 - A song from your favorite album: Avenged Sevenfold: Unbound (The Wild Ride)
Volt már erről az albumról, de hát ezen egyetlenegy szám sincs, amit nem szeretek... Ezt is csak úgy hasra ütve választottam ki, hogy ne a Little Piece Of Heaven legyen.